A Védegylet elnevezésű civil szervezet Sólyom László újbóli államfővé választását javasolja csütörtökön kiadott nyilatkozatában. Mint ismert, Sólyom László 2005-ös államfővé választásakor is a Védegylet - végül a Fidesz által támogatott - jelöltje volt, ám a jobboldali pártszövetség 2010-ben már nem támogatta újraválasztását, helyette Schmitt Pált szavazták meg köztársasági elnöknek.
Mindenkit meglepett, amikor Mesterházy Attila Sólyom Lászlóval példálózott felettébb kívánatos elnökjelöltként. Kormányon a szocialisták folyamatosan küzdöttek a köztársasági elnökkel, s a kölcsönös ellenszenv folyamatos, nagy nyilvánosság előtti beszólogatásokban is megnyilvánult.
Határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek az MSZP, rögzítve azokat a kritériumokat, amelyeket elvárásként fogalmaznak meg az új államfővel, illetve a tisztségre jelöltekkel szemben.
Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnöki tisztség méltóságának és tekintélyének helyreállítása érdekében az összes demokratikus parlamenti párt közösen állítson jelöltet Schmitt Pál lemondása esetén - jelentette ki pénteken Budapesten Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke és frakcióvezetője, aki szerint Sólyom László korábbi államfő alkalmas jelölt lehet.
Nyilvánosan nem értékeli sem elődeit, sem utódait Sólyom László volt köztársasági elnök, így Schmitt Pálról sem akar beszélni.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Az e heti HVG Dosszié rovatának alaptörvény-összeállításában megjelenő írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség a politika korlátjából a szolgálójává tette.
Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László, a Kassától hetven kilométerre, az Ung és Latorca folyók között fekvő Nagykaposon elmondott beszédében szombaton.
Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gasparovic mondott Esterházyról - mondta Sólyom László Kassán szombaton.
Teljesen új államfői szerepkört alakított ki az elmúlt egy évben Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt eddig minden eléje kerülő törvényt aláírt. Az államfő már megválasztásakor jelezte, együtt fog működni a kormánnyal. Orbán Viktor pontosan ezért ragaszkodott a személyéhez, és tavaly május-júniusban kemény csatákat vállalt a saját pártjával és a jobboldali értelmiséggel Schmitt megválasztásáért. Egyéves az „álamfő” – összeállításunk első része.
Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta "áthangszerelésével" tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi.
Tavaly a köztársasági elnöktől kegyelmet kérők 0,57 százaléka, pontosan öt fő járt sikerrel. Ez a szám megegyezik az idei év első félévében kegyelmet kapottakéval. Hogy az érintettek milyen okból részesültek államfői kegyelemben, nem árulta el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg.hu-nak. Schmitt Pál elődje, Sólyom László öt éve alatt mintegy száz ember "lélegezhetett fel".
