A Védegylet elnevezésű civil szervezet Sólyom László újbóli államfővé választását javasolja csütörtökön kiadott nyilatkozatában. Mint ismert, Sólyom László 2005-ös államfővé választásakor is a Védegylet - végül a Fidesz által támogatott - jelöltje volt, ám a jobboldali pártszövetség 2010-ben már nem támogatta újraválasztását, helyette Schmitt Pált szavazták meg köztársasági elnöknek.
Mindenkit meglepett, amikor Mesterházy Attila Sólyom Lászlóval példálózott felettébb kívánatos elnökjelöltként. Kormányon a szocialisták folyamatosan küzdöttek a köztársasági elnökkel, s a kölcsönös ellenszenv folyamatos, nagy nyilvánosság előtti beszólogatásokban is megnyilvánult.
Határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek az MSZP, rögzítve azokat a kritériumokat, amelyeket elvárásként fogalmaznak meg az új államfővel, illetve a tisztségre jelöltekkel szemben.
Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnöki tisztség méltóságának és tekintélyének helyreállítása érdekében az összes demokratikus parlamenti párt közösen állítson jelöltet Schmitt Pál lemondása esetén - jelentette ki pénteken Budapesten Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke és frakcióvezetője, aki szerint Sólyom László korábbi államfő alkalmas jelölt lehet.
Nyilvánosan nem értékeli sem elődeit, sem utódait Sólyom László volt köztársasági elnök, így Schmitt Pálról sem akar beszélni.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka azt indítványozta, hogy a luxembourgi bíróság utasítsa el Magyarország keresetét Sólyom László volt köztársasági elnök szlovákiai útjával kapcsolatban és a testület állapítsa meg, Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor nem engedte be az országba a magyar államfőt.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Az e heti HVG Dosszié rovatának alaptörvény-összeállításában megjelenő írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség a politika korlátjából a szolgálójává tette.
Hogyan vélekedik Sólyom László az új alkotmányról és születése körülményeiről? - ez is kiderül a HVG e heti számából, amely összeállítást közöl a vasárnap hatályba lépett alaptörvényről.
Február elsejére tűzte ki az Európai Bíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet Magyarország nyújtott be Szlovákia ellen, mert 2009. augusztus 21-én nem tette lehetővé Sólyom László akkori köztársasági elnök belépését Révkomáromba (Komárno).
Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten.
Lelkesítő, nagyszerű példának nevezte a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalmat Sólyom László, a Kassától hetven kilométerre, az Ung és Latorca folyók között fekvő Nagykaposon elmondott beszédében szombaton.
Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gasparovic mondott Esterházyról - mondta Sólyom László Kassán szombaton.
Az egykor Nagykaposon (Vel'ké Kapusany) szolgáló katolikus papköltő tiszteletére szervezett Mécs László Emléknapok alkalmából szeptember 17-én a kelet-szlovákiai Ung-vidékre látogat Sólyom László volt köztársasági elnök – írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.
Sólyom László és a Védegylet vezetésével alakuljon egy olyan testület, mely megvizsgálja, hogyan számították ki a bankok a devizahitelek kamatait és egyéb költségeit - ezt javasolja Róna Péter közgazdász. A szakember a Klubrádióban azt mondta: mindegyik kormány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank is felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.
Teljesen új államfői szerepkört alakított ki az elmúlt egy évben Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt eddig minden eléje kerülő törvényt aláírt. Az államfő már megválasztásakor jelezte, együtt fog működni a kormánnyal. Orbán Viktor pontosan ezért ragaszkodott a személyéhez, és tavaly május-júniusban kemény csatákat vállalt a saját pártjával és a jobboldali értelmiséggel Schmitt megválasztásáért. Egyéves az „álamfő” – összeállításunk első része.
Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta "áthangszerelésével" tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi.
Tavaly a köztársasági elnöktől kegyelmet kérők 0,57 százaléka, pontosan öt fő járt sikerrel. Ez a szám megegyezik az idei év első félévében kegyelmet kapottakéval. Hogy az érintettek milyen okból részesültek államfői kegyelemben, nem árulta el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg.hu-nak. Schmitt Pál elődje, Sólyom László öt éve alatt mintegy száz ember "lélegezhetett fel".
Sólyom László nem tartja szerencsésnek az ombudsmani jogvédelem egy személyre koncentrálását, ezért szerinte olyan törvénymódosító javaslatok elfogadására lenne szükség, amelyek "értelmet adnának" a helyettes ombudsmani pozíciónak is.
